Arno Geiger (1968) az egyik legjelentősebb kortárs osztrák író. Német filológiát, ókortörténetet és összehasonlító irodalomtudományt tanult Innsbruckban és Bécsben. Arno Geiger korszerűtlen író. Regényeinek nincs visszatérő témája, íróként pedig lehetetlen valamilyen kategóriába besorolni. Se védjegye, se diadalmas aurája nincs. Amikor megjelenik egy új regénye, nem azt mondják: Olvastad már a legújabb Geigert?, hanem ezt: Van ez a könyv, nagyszerű, mindenképp olvasd el. Hősei olyan emberek, akik igazából nem alkalmasak hősnek… Bármiről is írjon, empatikus, de egyszerű stílusban teszi.

 

A száműzött öreg király
(Európa Könyvkiadó, 2013)

A címszereplő a szerző Alzheimer-kóros édesapja, a "történet" az ő gondosan feltérképezett betegsége. Arno Geiger felmutatja, kihangsúlyozza mindazt, ami ebben az immár pusztuló, széteső, eleve magába forduló személyiségben figyelemre méltó. Az apa megnyilvánulásai az élete tükrében nyerik el jelentésüket – miért nem akart kimozdulni a Bregenz környéki szülőfaluból, miután megjárta a háborút, miért ment tönkre későn kötött házassága –, de nem megfejtések, feloldások ezek, csupán hozzátartoznak az összképhez. Megelevenítés ez a szó szoros értelmében.