Mircea Cărtărescu

(1956) költő, író, esszéista, irodalomkritikus és publicista, a Bukaresti Egyetem Bölcsésztudományi Karának oktatója. A kortárs irodalomkritika szerint a ’80-as költőgeneráció legjelentősebb képviselője, prózájában gyakran használja a fantasztikus irodalom, sőt a fantasy toposzait; a román posztmodern egyik teoretikusa, műveit nemcsak egy szűk irodalmi kör ismeri, hanem a nagyközönség is rendkívül keresi, Romániában és külföldön egyaránt. 2018-ban Mircea Cărtărescu kapta a Müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és Lübeck városa által odaítélt Thomas Mann-díjat, amely a egyik legjelentősebb német irodalmi elismerés.
 

Miért szeretjük a nőket?
Egyértelmű, hogy a felnőtteknek is szükségük van a mesékre. Csupán annyi történt, hogy ezekben a történetekben a tündérek rövid szoknyát hordanak, levágták az egykor földet söprő hajukat, megtanultak nők lenni, ami tulajdonképpen egy sokkal összetettebb és veszélyesebb dolog mint a tündér-szakma. Egy maroknyi történet asszonyokról, egyszerű, lebilincselő szavakkal elmesélve, mintha személyes szerelmi történeteket olvasnánk, amelyekről nehéz eldönteni, hogy hamis vallomásokról netán ábrándozásokról van-e szó, valahol az életrajz és fikció határmezsgyéjéről. Minden történetben van egy szokatlan mozzanat, amely túlmutat a hétköznapiságon, egy „rendkívüli” mag, amelyből kisarjad a cselekmény.

"Cărtărescu neve folyamatosan felkerül az Irodalmi Nobel-díj várományosainak listájára. Művein keresztül egy sajátos, álomszerű, fantasztikus képi világba repülünk, ahonnan már teljesen új fényben látjuk a magunk szokványos, hétköznapi világát."

 Eunicia Trif, a Budapesti Román Kulturális Intézet misszióvezetője