A dombon álló Xantus-háztól az óriáskenguru-kifutóig húzódó Sziklakert különböző részei egy-egy tipikus élőhelyet idéznek meg, a meszes sziklakibúvástól a szurdokerdőig. A komoly botanikai értékű gyűjteményes kertrészt 1958-59-ben alakították ki Sulyok Mária és Harnóczi Géza irányításával. Természetvédelmi célú rekonstrukciója 2010-ben, a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Évében valósult meg, európai uniós támogatással. Ennek során a Sziklakert nyugati részén a Budai-hegységben és a Pilisben előforduló, erodált sziklákra emlékeztető, látványos „kőtornyokat” építettek ürömi mészmárgából és budakalászi, édesvízi forrásmészkőből. A terület középső részén egy üde, szurdokerdei környezetben eredő patakot alakítottak ki, amely az utat keresztezve a függőhídnál kis vízeséssel torkollik a Nagytóba. A Sziklakert száraz élőhelye mai formájában a érd-tétényi fennsíkon található mészkősziklagyep és lejtősztyepprét vegetáció helyben történő ex situ megőrzése, így egy teljesen vadregényes ökológiai színfolt a város közepén.

​

Esőhelyszín: Csillagtér (Varázshegy) 

​

Felolvasások 19:00 és 23:00 között félóránként:

​

június 7. LENGYELORSZÁG | Wiesław Myśliwski: Értekezés a babfejtésről | Telekes Péter
június 8. ÉSZTORSZÁG | Tauno Vahter: Urmas barlangba vonul | Ötvös András | Sziklakert       20:00, 20:30
június 9. BULGÁRIA | Dobromir Bajcsev: Agyagkirály | Borbiczki Ferenc       20:00, 20:30