Mudlum (1966) viszonylag későn, blogszerzőként landolt az észt irodalmi életben. Már kezdeti írásait is kiforrott stílus és felismerhető kézjegy jellemezte. A 90-es évek leltárosa, aki jobbára tárgyak és helyek (kis sziget, nagyvárosi bérház, női fürdő, gyermekkórház) mikrotörténetét írja meg sajátos hangulatú prózájában, emlékszilánkokat simítva össze végeláthatatlan mozaikká. Visszatérő motívumai az álmatlanság, illetve álom és valóság elmosódó határai. Szenvedélyes olvasó és megszállott kertész.

 

Katicabogarak éve

Mudlum breviárium (Észt Intézet – Puralica, 2018)

Az Észt Intézet és a Pluralica 2011-ben indította el breviáriumsorozatát, hogy kortárs észt irodalmat csempésszen a hazai olvasók életébe. A miniantológiák magyarul még nem publikált elbeszéléseket és egy interjút tartalmaznak. A Mudlum breviárium a nyolcadik a sorban. Az Irodalom Éjszakáján elhangzó novella egy család három nemzedékének nőalakjait vázolja fel tenger-, boróka- és szénaillatban. Az észt helyszín látogatói hagyományosan ajándékba hazavihetik a novelláskötetet.

 

Mudlumnak megvan az a tehetsége, hogy hihetetlenül találóan ragadjon meg emlékképeket. Bár olyan helyekre és időkbe visz el, ahová mi már nem fogunk elvetődni, rendkívül érzékletes és többrétegű leírásait olvasva úgy érezzük, mintha mindezt személyesen megtapasztaltuk volna.

Kreet Paljas, az Észt Intézet igazgatója