LÍDIA JORGE

Lídia Jorge (1946) a kortárs portugál próza egyik legmeghatározóbb hangja. A 80-as évek óta több tucat regényt, novelláskötetet és esszégyűjteményt jelentetett meg, életművét számtalan díjjal tüntették ki. A Lisszaboni Egyetem bölcsészkarán diplomázott, több évet dolgozott irodalomtanárként a függetlenedésért küzdő portugál gyarmati területeken, Angolában és Mozambikban. A salazari diktatúra után szárba szökkenő új portugál irodalom kiemelkedő alakja és a kortárs portugál női irodalom egyik alapítófigurája.   

​

A FÉRJ

Egy tízemeletes társasházban dolgozó házmesternő életét durva viselkedésével megkeseríti alkoholista férje. Minden estéjét rettegésben tölti, és folyamatosan ki van téve a férfi erőszakos kirohanásainak. Lídia Jorge novellája döbbenetes őszinteséggel ábrázolja a férfiközpontú társadalom szorításában vergődő nő helyzetét és kendőzetlenül beszél a családon belüli erőszak érzékeny témájáról, mindezt pedig egy olyan sajátos elbeszélői hang segítségével teszi, melyben a történetmondás ritmusát az egyik legősibb Mária-imádság rituális szövege határozza meg.

 

 „A novella sokkoló erővel mutatja be azt, hogy minek vannak kitéve a nők a férfiak erőszakos törvényei által irányított társadalomban. A szöveg emellett Lídia Jorge egyedülálló elbeszélőművészetének legparadigmatikusabb példája is egyben.“

​

João Miguel Henriques, Camões Intézet Portugál Nyelvi Központ

​

VERES PÁLNÉ GIMNÁZIUM

Az Országos Nőképző Egyesület tanintézete, melyet Veres Pálné alapított, 1869. október 17-én nyílt meg egy osztállyal és 12 tanulóval. Az iskola első igazgatója Gyulai Pál volt. 1894 ben az iskola nyilvánossági jogot kapott. Névadónk, Veres Pálné (született Beniczky Hermin) 14 leánytanulóval 9 tanárral, saját maga által készítetttantervvel, fáradhatatlanul harcolva a nők magasabb fokú képzéséért rakta le az alapjait az itt folyó nevelőoktatómunkának. 

 

60 fő / WC van, akadálymentesített helyszín